50 Húzódzkodás

Hogyan csinálj 50 húzódzkodást

26–30 húzódzkodás

Ha 21–25 húzódzkodást csináltál a teszten
Day 1
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
Day 5
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
set 1 16 set 1 18
set 2 18 set 2 23
set 3 15 set 3 18
set 4 15 set 4 18
set 5 max. (minimum 17) set 5 max. (minimum 22)
Minimum 1 nap szünet Minimum 1 nap szünet
Day 2
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
Day 6
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
set 1 16 set 1 19
set 2 20 set 2 25
set 3 16 set 3 18
set 4 16 set 4 18
set 5 max. (minimum 19) set 5 max. (minimum 24)
Minimum 1 nap szünet Minimum 2 nap szünet
Day 3
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
Day 7
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
set 1 17 set 1 19
set 2 21 set 2 26
set 3 16 set 3 18
set 4 16 set 4 18
set 5 max. (minimum 20) set 5 max. (minimum 25)
Minimum 2 nap szünet Minimum 1 nap szünet
Day 4
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
Day 8
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
set 1 17 set 1 19
set 2 22 set 2 27
set 3 17 set 3 19
set 4 17 set 4 19
set 5 max. (minimum 22) set 5 max. (minimum 26)
Minimum 1 nap szünet Minimum 1 nap szünet
Day 9
120 másodperc (vagy több) a sorozatok között
set 1 20
set 2 28
set 3 20
set 4 20
set 5 max. (minimum 28)
Minimum 2 nap szünet
Hirdetés

Húzódzkodás az űrben

Íme egy probléma, amelyre a Földön soha nem gondolsz: hogyan csinálj húzódzkodást, amikor semminek sincs súlya? A pályán egy űrhajós, egy csavarkulcs és egy laptop mind ugyanolyan könnyedén lebeg. Ragadj meg egy rudat és húzz, és egyszerűen felé lebegsz. A gravitáció – pontosan az, ami ellen a húzódzkodás dolgozik – lényegében hiányzik, ami lehetetlenné teszi a gyakorlat klasszikus változatát. Márpedig erősnek maradni az űrben majdnem mindenhol fontosabb, és ez a feszültség néhány leleményes mérnöki megoldást szült.

Az űrhajósok azért edzenek ilyen komolyan, mert a mikrogravitáció megszünteti azt az állandó, enyhe terhelést, amelyre a testünk épül. A Földön már a puszta állás és mozgás is alacsony háttérterhelés alatt tartja az izmokat és a csontokat. Vedd ezt el hetekre vagy hónapokra, és a testnek jóval kevesebb oka van megőrizni az edzettségét, ezért az űrhajósok strukturált napi edzésrutint követnek, hogy fenntartsák az erejüket, a keringési állóképességüket és az általános teljesítőképességüket. Van egy mentális haszon is: egy kemény edzés az egyik legmegbízhatóbb módja annak, hogy megtörjék az otthontól távoli, zárt konzervdobozban élés rutinját és stresszét.

Mivel a normál húzódzkodás nem működik, a Nemzetközi Űrállomás egy erre a célra épített gépre, az Advanced Resistive Exercise Device-ra, azaz ARED-re támaszkodik. Ahelyett, hogy a testsúlyt használná a gravitáció ellenében, az ARED vákuumhengerekkel hoz létre ellenállást, amelyet fel- vagy lecsavarhatnak, így az űrhajós bármilyen szükséges nehézségűre terhelheti a mozdulatot. Lábrögzítők tartják őket a helyükön, hiszen ezek nélkül bármilyen erős húzás egyszerűen hátrafelé penderítené őket a modulon át.

Ezzel az elrendezéssel az űrhajósok olyan húzómozdulatokat végezhetnek, amelyek a húzódzkodást helyettesítik: fogantyúkat markolva, a testet a teljes mozgásterjedelmen át felfelé húzva. A készülék ugyanazokat a hát-, váll- és karizmokat dolgoztatja meg, mint amelyeket a gyakorlat a Földön céloz, és egyben fogásedzésként is szolgál, ami óriási jelentőségű a szerszámok kezeléséhez egy űrséta során. Érzékelők rögzítik az erőt és az ismétléseket, így a legénység és a földi csapatok követni tudják, hogyan bírja mindegyik űrhajós.

Nem súrlódásmentes. Az űrhajósoknak időre van szükségük, hogy alkalmazkodjanak ahhoz, milyen a mozgás gravitáció nélkül, a felszerelés rendszeres karbantartást igényel, és a kísérletekkel zsúfolt beosztásban edzésidőt találni önmagában is kihívás. Mégis, az a tény, hogy az ellenállásos edzés bekerült az egyik legszűkösebb, legdrágább előőrsre, amelyet az ember valaha épített, elárul valamit arról, mennyire értékelik. Úgy tűnik, még a pályán sem hagyhatod ki az edzést.